Mézes süti receptek
Pályázat
Olimpikon a magyar méz
A magyar méhészet egyike a kiváló minőségű, exportképes terméket előállító ágazatoknak. Jelenősége túlmutat a hazai fogyasztói igények kielégítésén, hiszen évről évre jelentős mennyiségű terméket szállítunk az EU határain belülre és azon kívülre is. Jelenleg az ágazat a hazai mezőgazdaság bruttó termelési értékének csaknem 1 százalékát (2005-ben 13 milliárd forint), az állattenyésztésnek pedig 2,2 százalékát (2005-ben 12 milliárd forint) adja.
A világ méztermelése éves átlagban mintegy 1,2-1,4 millió tonna. A legjelentősebb méztermelő országok: Argentína, Kanada, Kína, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok, amelyek együttesen a világtermelés 25-30 százalékát állítják elő.
Az Európai Unió országaiban összesen mintegy 150 ezer tonna mézet termelnek, az elfogyasztott mennyiség viszont ennek a kétszerese, ezért az unió mézbehozatalra szorul. A tagországok közül kiemelkednek Spanyolország, Franciaország, Görögország és Magyarország, mint az ágazat meghatározó szereplői. (Hazánkban egy jó méhészeti évben mintegy 22-25 ezer tonna mézet gyűjtenek a méhek.) Az átlagos mézfogyasztás az EU-ban évente és fejenként 1,7 kilogramm körüli, aminek a magyar fogyasztás közel a felét teszi ki.
A méhészkedésre Magyarországon kifejezetten kedvezőek a természeti adottságok. Az ország nagy kiterjedésű akácerdőkkel rendelkezik, amelyek a hazai méhészet legfontosabb méhlegelői, az akácméz pedig a termőhelyet jól szimbolizáló zászlósméz.
A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 16 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Említést érdemel, hogy a múlt század '30-as éveiben még 40 ezren, a '80-as évek derekán pedig 30 ezren méhészkedtek nálunk – lényegesen kevesebb méhcsaláddal. A méhészet idénymunkáit is beszámítva, e kicsi ágazat tehát hozzájárul a vidék népességeltartó képességéhez. A méhészetek létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is.
Az átlagos méhcsaládsűrűség Magyarországon négyzetkilométerenként 11, amivel Európa-bajnokok vagyunk. Jelenleg a méhcsaládok száma országosan több mint egymillió. A méhészek szakmai és érdekképviseleti szervezete az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), szaklapja pedig a havonta megjelenő Méhészet.
Nem is olyan régen még elöregedő szakmának számított a méhészkedés. Az utóbbi évtizedben azonban fiatalodik az ágazat, mind többen látnak jövőt a természetközeli, nehéz munkát igénylő, mégis szép szakmában, vagy inkább hivatásban. Ebben nem kis szerepet játszanak a fiatal gazda pályázatok, amelyek nyertesei között számos fiatal méhész is akadt. Nyugodtan állíthatjuk: a méhészkedés generációk és iskolai végzettségek fölött álló szenvedély.
Akadnak olyan országok, ahol a méhészet fő jövedelemforrása a gazdálkodóknak és kertészkedőknek pénzért szolgáltatott méhes megporzás. Nálunk a méheknek kevésbé elismert, de hatalmas jelentőségű tevékenysége a virágok beporzása. Becslések szerint a méhek megporzó tevékenységükkel harmincszor, de akár ötvenszer is nagyobb hasznot hajtanak, mint a méztermeléssel.
Almát ropogtatva kevesen gondolnak arra, hogy az méhes megporzás nélkül szinte nem is lenne termés. Egyes felmérések szerint 10 almából 9 nem lenne, ha méhek nem látogatnák az almavirágot. Szintén megporzás függő a meggy, az uborka, a görögés sárgadinnye, de még a sütőtök is. A méhek jelenléte nem csak mézzel, de a gyümölcsökkel is édesíti az étkezésünket.
A hazánkban megtermelt méz jelentős része, mintegy négyötöde a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljes egészében a nyugat-európai országokba kerül. Legjelentősebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság. A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, amelyek aránya évjárattól függően változik. A kiszállított akácméz 95 százalékban – tehát csaknem egészében – hordókban, lédig formában hagyja el az országot. A lédig értékesítés nagy mennyiségek kiszállítását teszi ugyan lehetővé, ám nem garantálja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését, márkázhatóságát, s természetesen bevételeink szerényebbek az elvárhatónál. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mézünk ugyan olimpiai bajnok, mégis érem nélkül marad a nemzetközi versenyben.
forrás: http://magyarmezogazdasaglap.hu
Cím: 7261 Taszár, Mátyás Király u. 40.
Tel.: +36.30.870.4585
© 2020 Bodor Jenő - őstermelő - Minden jog fenntartva.